2020. decemberében Victoria kiadta kislemezét, a ‘Treat Myself’-et. Ez volt az első dal, amit kiadott 7 év után az énekesnő/színésznő. És ahogyan Vick elmondta: ,,7 év túl sok idő ahhoz, hogy valamitől távol legyél.”

És 7 év valóban hosszú idő. Victoria 10 évesen kezdett színészkedni, a hírnév pedig 12 évesen jött a Nickelodeon által és most február 19-én töltötte be a 28. életévét. Utoljára 20 évesen adott ki lemezt. És a különbség a 20 év 27 életév között túl nagy, főleg ha az élettapasztalatot vesszük.

,,A cucc, amit kiadok, nyilvánvalóan érettebb, hiszen 7 év telt el és időközben nővé váltam.” Ez valóban megmutatkozik legutóbbi kislemezében, a ‘Stay’-ben.

Victoria a dalt ‘szexinek és szenvedélyesnek’ jellemezte és kicsit 70-es évekbeli soul és doo wop hatást ad, egy időtálló és tökéletes Valentin napi érzést. Ahogyan a ‘Treat Myself’ is, a dal arról szól, hogy nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz, a ‘Stay’-ben elárulja, hogy kivé vált – 28 évesen nem fél megnyílni és sebezhetőnek lenni és azt megosztani a közönséggel.

Az, hogy megtalálta a hangját dalíróként és énekesként ez a sikerének része, amit Victoria most nagyon is élvez. Büszkén kijelenti, hogy a ‘Treat Myself’ bármiféle marketing erőltetés nélkül túl van a 2 millió streamen Spotify-on, amit egymaga ért el. De nem ez a legnagyobb teljesítménye.

Miss Justice-szal közel 45 percen át beszélt a Forbes Zoom-on és ez lett az első zenei interjúja, mióta új dalokat ad ki. Folyamatosan mosolygott miközben az új dalokról beszélt és arról is, hogy mennyire szereti az olyan előadókat, mint a Coldplay vagy éppen Sara Bareilles.

28 évesen magabiztos, boldog és készen áll a következő fejezetben a zenei kalandjában, amit alig vár, hogy folytassa és megossza rajongóival.

,,Ezen a ponton már magam miatt csinálom és azt teszem, ami boldoggá tesz. Izgalmas újra dalokat kiadni. A zene egy nagy szenvedélyem és része a lelkemnek. Szóval nagyon jól érzem magam, hogy kiadhatom őket.”

Steve Baltin: Szóval, amikor legutoljára láttalak az a Coldplay műsoron volt a Palladiumban.
Victoria Justice: Beszélhetünk arról, hogy az milyen elképesztő show volt? Őszintén, az egyik legjobb koncert élményem volt és nagyon nagy Coldplay rajongó is vagyok. És látni őket egy meghittebb show keretein belül az egy fantasztikus dolog volt. Nagyon szeretem Chris Martin-t. Számomra ő egy elképesztő frontember. Mindig ámulok és bámulok a színpadi jelenléte miatt.

SB: Most, hogy eltelt 7 év, hogy nem adtál ki dalt, jobban értékeled?
VJ: Igen, azt hiszem. Eléggé ki voltam éhezve. Ki voltam éhezve, hogy visszatérjek a stúdióba. Teljesen más voltam fejben, mint dalíró. Készen álltam sebezhetőbbnek lenni és őszintének azokban a dolgokban, amit érzek. És nagyon izgatott voltam! Egy ideig visszatértem a stúdióba és dalokat készítettem. Mindig csücsültem a dolgokon, vártam hogy talán megérkezik a megfelelő üzleti lehetőség számomra, vártam a megfelelő pillanatra vagy a megfelelő dalra. És egyszer csak úgy voltam vele, hogy vannak dalok, amiket írtam, amik nagyszerűek, abba kell hagynom, hogy kétkedem magamban. Az emberek, akikben bízom bíznak bennem és szeretik a műveimet, csak ki kell adnom őket. Amikor bekövetkezett a pandémia akkor gondoltam rá, hogy a ‘Treat Myself’ dalomat ngyon szeretem. Nagyon sebezhető, valós és személyes. És itt van a tökéletes alkalom, hogy kiadjam, mert úgy érzem, hogy sokan vannak ugyanebben a helyzetben, amikor egyedül érzik magukat, egyedül a gondolataikkal. Úgy éreztem, ezzel sokan tudnak azonosulni.

SB: Ennyi idő után, mennyire növelte az önbizalmadat a ‘Treat Myself’-re érkező reakció?
VJ: Elképesztő volt, nagyon nagy önbizalom löketet adott. Hiszen 7 éve nem adtam ki dalt. Nem tudtam, hogy az embereket érdekelni fogja-e, mennyire fogadják jól avagy sem. Olyan volt, mint amikor kicsit belelógatom az ujjamat a vízbe, és mindig ez a legijesztőbb része. De azonnal láttam a pozitív visszajelzéseket és nagyon hálás voltam a rajongóimnak és mindenkinek, aki online volt, hogy támogattak. Látni, hogy az emberek mennyire össze tudnak kapcsolódni a dallal és hogy szeretik, ez nagyon különleges. Klassz, hiszen ez egy személyes dal és egy olyan dal, ami saját magunk szeretetéről szól. Az emberek azonosulni tudtak vele és ilyesmiket írtak: ,,Ezt hallgatom, amikor reggelente felébredek és segít, hogy átvészeljem a napot. Ez a dal segít a nehéz időkben.” Ez egy nagyon gyönyörű dolog. És nyilván nem lesz minden dalom ennyire mély gondolatú, amiben kiöntöm a szívemet. De az, hogy az emberek kapcsolódnak a saját személyes szintükön és ilyen pozitív visszacsatolásokat kapok az nagyon jó érzés. Nagyon izgalmas. És jelenleg nincs kiadóm. Szóval elég alulról kellett kezdenem. Nem állt mögötte csomó marketing pénz, csak én voltam, a közösségi médiám és a rajongóim. Szóval, igazából nekik kell megköszönnöm. Ez nagyon izgalmas. És nincs 100 millió Stream rajta. De nem ez volt a célom. Több, mint 2 millió Stream van rajta most jelenleg Spotify-on és ki tudja mennyi máshol, de ez nekem elég. Annyira izgatott vagyok, hogy egyáltalán ennyi ember is meghallgatta.

SB: Melyek azok a dalok reggelente, amiktől jobb lesz a kedved?
VJ: Azt hiszem a ‘You Gotta Be’ Des’ree-től egy abszolút kötelező, elindító dal, a dalszövege nagyon nagy erőt ad. Mindig emlékeztet rá, hogy ‘ez menni fog, erősnek kell lennem és merésznek’. Ezeket mondja a dalban. Van egy dal Kim Petras-tól, amit szeretek, az ‘I Don’t Want It At All’. Ez egy nagyon szórakoztató és fülbemászó dal és akármikor amikor hallom mindig olyan érzésem lesz, hogy az egész világgal elbírok és én vagyok a legkeményebb nő a világon. Illetve van egy dal Katie Pruitt-tól az Expectations. Egyszer csak valahol hallottam a dalt és azt kérdeztem, hogy ki ez a lány?! Elképesztő hangja van és a dalszöveg pedig klassz történetet mesél el. Rá kell keresnem. Szóval felmentem Spotify-ra és meghallgattam pár dalát. Fantasztikus! Az ‘Expectations’ pedig mintha engem szólítana meg.

SB: Mi vezérel téged, mint művészt?
VJ: Valaki említette nekem Alec Benjamin művészt és teljesen ráfüggtem, mert számomra az igazán tud rezonálni, ha egy művész történetet mesél el. Szeretem a jó történetmesélőket. Ez a kedvencem a dalírásban. Szeretem, ha jó történetet mesél el az ember.

SB: A legtöbb jó írás a tudatalattiból jön. Tisztában voltál a dolgokkal, amiket éreztél, mielőtt elkezdted írni a ‘Treat Myself’-et?
VJ: Nem, nem voltam. Ezt Taylor-ral (Buono) írtam és éppen együtt zongoráztunk. És kifejezetten emlékszem, hogy megvolt ez a sorunk: ,,I wouldn’t say the things I do to anybody else.” És utána automatikusan jött tovább: ,,So why is it okay to say it to myself?”  Csak úgy jött magától. Lényegében egy gyónás volt, amin nem is kellett igazából sokat agyalnom sem. Amint megvolt ez a koncepció és a dal, minden jött magától.

SB: Amint megírtad a dalt és ráeszméltél a dolgokra, amiken agyalni szoktál… könnyebb volt kevésbé szigorúbbnak lenni magaddal szemben?
VJ: Igen, azt hiszem. De úgy hiszem, hogy valamennyire ez egy jó emlékeztető is magamnak, mert gyakran gondolok különböző dolgokra és különböző módokon gondolkozom. Aztán eszembe jut a dalom és úgy vagyok vele, hogy muszáj lesz gyakorolnom is azt, amiről én papolok másnak.

SB: És ugyanez történt a ‘Stay’-nél is, amikor ráeszméltél a dolgokra a dalírástól?
VJ: Igen, ez a dal lényegében a semmiből jött. Tia-val (Socla) írtam ezt a dalt, aki egy szuper tehetséges dalíró. Pár akkordot játszott a gitáron, aztán eszünkbe jutott egy dallam és lényegében a semmiből történt meg a dal. Fogalmam sincs honnan! De szeretem és szeretem a történetet, amit elmond. A szívem mélyén romantikus természet vagyok. Szeretem a romantikát és a szenvedélyt és szeretem, hogy ebben a dalban meg van az az erős szenvedély. Illetve van egy kis old-school hatás is, ami számomra nagyon szórakoztató, mert szeretem a régi dolgokat és a régebbi dalokat. Klassz volt ezt csinálni!

SB: Melyek a kedvenc szerelmes dalaid? Csak így Valentin nap alkalmából!
VJ: Ami most az eszembe jut, csakmert megnéztem Bee Gee dokumentumfilmjét, az a ‘How Deep Is Your Love’. Szeretem azt a dalt. Szerintem az egyik legjobb dal, ami valaha is íródott. És a ‘How Can You Mend A Broken Heart’. Nem feltétlenül szerelmes dal, de az a dalszöveg a velejéig hatol.

SB: Vagy mi a kedvenc romantikus filmed?
VJ: Természetesen a Harry és Sally egy klasszikus, de nagyon jó. A Szerelem a végzeten az egyik legnagyobb kedvencem John Cusack-kel és Kate Beckinsale-lel. Ez a 2 legnagyobb kedvenc. Ó, és van még egy, az a neve, hogy Ha igaz volna, Mark Ruffalo-val és Reese Witherspoon-nal. Nagyon jó!

SB: A születésnapod lesz a hónapban. 28 leszel és a kimaradt időszakban, a 21 és 28 éved között teljesen más ember lettél. Van egy olyan érzésed, hogy újrakezdesz mindent dalíróként és bemutatkozol?
VJ: Igen, valahogyan így. Úgy érzem, abban a szakaszban vagyok, hogy írtam egy csomó dalt, amit szeretek, de ugyanakkor azt még jobban várom, hogy felfedjem azt, ki vagyok én, mint művész. Alig várom, hogy jobb dalíró legyek és még van mit tanulnom. De izgatott vagyok!

SB: Van olyan dal, amit írtál vagy írsz, ami megmutatja, hogy ki is vagy, mint művész?
VJ: Igen, abszolút. Izgulok, de próbálom nem túlgondolni. Ugyanakkor nagyon maximalista tudok lenni, tudom, hogy mikor jó valami. Érzed és tudod. És amikor ez bekövetkezik, nem tudsz nem rá gondolni és minél előbb meg akarod mutatni. De úgy érzem van még pár dalom, ami igazán megmutatja az irányt, ahova szeretnék tartani. És a cuccok, amiket kiadok nyilván érettebbek, 7 év telt el. Nő vagyok. Izgatott vagyok, hová tartanak a dalok. Izgatott vagyok, hogy még többet megosszak az emberekkel és alig várom, hogy folytassam az írást.

SB: Sok dalt írtál a pandémia alatt?
VJ: Írogattam igen, de nem annyit, mint szerettem volna, ha őszinte akarok lenni. Nehéz volt. Akartam venni pár Zoom dalíró órát, de így nem ugyanaz. De izgatott vagyok, hogy jobban tolom magamat ebben előre és remélem többször kerül rá sor, hogy másokkal írjak online. De írok magamtól is. Emellett elfoglalt voltam a filmkészítéssel is meg ilyesmikkel. Éppen készítettem is egy filmet New Yorkban a karantén előtt. Szerencsém van, hogy befejezhettem a filmet és csináltam még egy filmet a pandémia közepén Dél-Afrikában, ami őrület volt!

SB: Minden művészeti forma betölti a másikat. A színészkedés és az utazás inspirál téged az írásban?
VJ: Nagyon is inspirált! Az élettapasztalat segít az írásban, hiszen egy szuper történetet ad. Szerencsés vagyok, hogy van jó pár ilyen történetem és alig várom, hogy ez kiteljesedjen dalban.

SB: Mi volt az a 2 film, amit csináltál pandémia idején?
VJ: A pandémia előtt volt a ‘Push’ c. film, aminek megváltozott a neve, ‘Trust’ néven jön ki március 12-én. Ez egy párkapcsolati dráma egy házaspárról. Én játszom a feleséget, Matt Daddario játssza a férjemet és hűtlenségről, kinek van igaza, kinek nem, szenvedélyről és ilyesmiről szól. Nagyon szexi, rejtélyes és érdekes és a művészeti világban játszódik, New Yorkban. Nagyon jól éreztem magam! És a másik, amit Dél-Afrikában forgattam az az ‘Afterlife Of The Party’. Ez egy Netflix-es film, ami miatt nagyon izgatott vagyok! Egy lányt játszom, aki éppen a 25. születésnapja előtt hal meg. De mielőtt meghal, ő nem a legjobb, sok mindenen kell dolgoznia. És a Purgatóriumba kerül és ahhoz, hogy továbblépjen vissza kell mennie a Földre és jóvátennie a dolgokat azoknak az embereknek, akiket ismert és akikkel valamit elrontott. Izgulok!

SB: Ez egy lenyűgöző szál! És ha visszakerülnél a Purgatóriumból, mi lenne az a dolog, amin változtatnál?
VJ: Ó, egek, belemegyünk a mélyébe! Remek kérdés! Azt mondanám magamnak, hogy ne aggódjak annyit, ne izzadjak annyit az apróbb dolgok miatt és élvezzem az apróbb dolgokat is. Nem szabad semmit biztosra venni!

SB: Ki lenne az az előadó, akivel szívesen turnéznál, akivel jó párosítás lennétek és akit látnál magad mellett mindennap a színpadon?
VJ: Az egyik legkedvesebb előadó számomra Sara Bareilles. Nagyon szeretem őt! Sosem unnám meg, ha egy színpadon lehetnék vele, ez tuti. Megtiszteltetés lenne egyáltalán vele turnézni vagy bármit csinálni. Szeretnék egyszer vele írni, az elképesztő lenne! De aki talán realisztikusabb választás lenne, az Julia Michaels. Nagyon szeretem őt, elképesztő dalíró! Vagy Sasha Sloane, őt is nagyon szeretem. Annyi ember van, ez nehéz kérdés. Ó, istenem, Ryan Tedder! Őt is nagyon szeretem, elképesztő előadó! Az egyik legjobb koncert, amin valaha voltam, az a közös Sara Bareilles és One Republic volt a Greek Theater-ben. Megszállotja vagyok a ‘Songland’-nek, nagyon szeretem! Elképesztő dalíró és producer!

SB: Ha már ennyi dalon dolgozol, van egy előrelátható idő, amikor kiadsz új dalt?
VJ: Nincs egy idő, amihez tartom magam. Jelenleg vannak dalaim és élvezem, hogy kislemezt adhatok ki egy hónapban. Ez a jó dolog, ha független vagy, saját idővonalam van. Akkor teszem meg, amikor akarom, amikor úgy érzem. Tetszik, ahogy jelenleg csinálom, de a célom, hogy kiadjak egy EP-t vagy egy teljes lemezt. Nincs határidőm, nem tudom mikor lesz az. Szeretném még ebben az évben, az klassz lenne. De van még munkám bőven.